Suraj Prasad, Neelkamal Mallick (2026.07.01 - 10.30)

Kivonat: A nehézion-ütközéseket elsősorban a forró és sűrű ősi maganyag – az úgynevezett kvark–gluon plazma (QGP) – tulajdonságainak vizsgálata céljából tanulmányozzák. Az LHC-n végzett pp- és p–Pb-ütközések során azonban a közelmúltban megfigyelt hidrodinamikai áramláshoz hasonló viselkedés arra utal, hogy akár a legkisebb ütközési rendszerekben is kialakulhatnak QGP-cseppek. A kis és nagy rendszerek közötti multiplikációs szakadék áthidalása, valamint a hidrodinamikai leírások alkalmazhatóságának vizsgálata érdekében az LHC-n először tanulmányozták az OO és a Ne–Ne ütközéseket. Ez a munka elsősorban a pO, OO és Ne–Ne ütközésekben végzett dihadron-korrelációs mérések vizsgálatára összpontosít. A dihadron-korrelációk egy triggerpár és a hozzájuk tartozó részecskék esetében a részecskehozamot relatív pszeudorapiditás (\(\Delta \eta\)) és relatív azimutális szög (\(\Delta \varphi\)) tekintetében mérik. Magas \(p_{T}\)-értékű triggerek esetében a közeli oldalon (NS), ahol \(\Delta \varphi \approx 0\), a korrelációt a jet-fragmentációs párok dominálják, míg a távoli oldalon (AS), ahol \(\Delta \varphi \approx \pi\), a korreláció főként a másodlagos jetből származik. Ezért az NS-en és az AS-en mért korrelációs függvény hozama és alakja érzékenyek a közeg jelenlétére. Valójában a nehézion-ütközésekben a dihadron-korrelációs függvény multiplikitás- és \(p_T\)-függő módosulásait általában a közeghatásnak tulajdonítják.

Ebben a folyamatban lévő munkában az NS és AS jet-szerű korreláció szélességét és hozamát vizsgáljuk a középső rapiditáson mért töltött részecske-multiplicitás függvényében. Továbbá az NS és AS korrelációk triggerenként normalizált relatív hozamát (\(I_{AA}\) és \(I_{CP}\)) pO, OO és Ne–Ne ütközésekben mérjük meg először. A fizikai üzenet értelmezéséhez modell-adat-összehasonlításokra van szükség. Konkrétan az eredményeket több modellszámítás – köztük a PYTHIA, az AMPT, a JEWEL és a JETSCAPE – előrejelzéseivel hasonlítják össze. Ezek az eredmények segítenek a kis és könnyű ionok ütközési rendszereiben lehetséges jet–közeg-kölcsönhatások számszerűsítésében.